Fejadag - könyv

Fejadag könyvboritó

Méret: 14,5×10,5 cm
380 oldal, 365 fekete-fehér karikatúrával
Keménytáblás borító
Magyar, román és angol nyelvű szöveg

Megrendelhető a konczey.elemer@idea-plus.ro címen

———————————————-
Előszó:

Szívhalászok

Egy kislány cigarettát pöfékel, de ha az ember jobban megnézi, kiderül, a száj helyén egy emberi fenék tátong, abba dugták a cigit. Egy csirke tüsszent, a szöveg: egészségedre! Az Oscar-díj szobrocskája, talapzata egy palackban rejlõ vécékefe. Egy ember a sötét városban egy kémény tetején halászik, horgán egy szív.
Az elsõ a lengyel Andrzej Pagowski, a második a román Dan Perjovschi, a két utóbbi Könczey Elemér karikatúrája. Könnyû arra a következtetésre jutni (sokan jutottak is), hogy a humor fordítva látja a világot. Ám a fordítva viszonyfogalom: attól függõen változik, hogy hogyan nézünk. A humor nem ilyen egyszerû, hiszen akkor bárki lehetne humorista. A lényeg nem ez, hanem az, hogy a humorista mindig látja önmagát; a humorista önreflexív alkat; a humorista mindig a dolgok mögöttesét figyeli és mutatja meg.
A karrierért semmi sem drága; van, aki bármire feláll, csak kitûnjön valamiképpen; az ember kétségbeesetten keres valakit, akit szeretni tudna. Olyan régi igazságok ezek, mint a világ; olyan ordas közhelyek, hogy fáj az ember szíve belé. De a karikaturista nem közhelyeket vág hozzánk, hanem felismeréseket, meglátásokat; olyan igazságokat, amelyek attól azok, hogy éppen õ fogalmazta meg õket és éppen úgy.
Egy dohányzás elleni kampány; egy madárinfluenza-járvány vagy „csak” az élet, ahogy zajlik ma és mindig – bármilyen téma jó, ha van szem hozzá, hogy meglássa és kéz, hogy megrajzolja. Könczey Elemér krónikás és krónikus karikatúráinak van egy olyan vonatkozása, amelyet nem hangsúlyoztak eléggé: elsõként robbantak bele a felszabadult erdélyi magyar közéletbe. Azóta mások is rajzolnak így (hirtelen Keszeg Ágnes elegáns mûvei jutnak eszembe), de nem tehetnék meg vagy nagyon másképp tehetnék, ha õ nem volna.
Ezen az albumon nem csak nevetünk: az igazi humor mindig szomorú is, mert mindig megérezteti velünk, mennyire kicsik, jelentéktelenek, mennyire emberek vagyunk. Mindannyian olyanok is, mint ezeken a karikatúrákon: a férfi vezet, mögötte a felesége, aki a férje hátából kiálló kormánnyal vezeti õt; a lovunk fején zabos tarisznya, a mienken söröskorsó. Könczey Elemér karikatúráit nézegetve szinte érezzük a hátunkban a kormányt, látjuk magunkat, az éjszaka magányos szívhalászait.

Demény Péter